A technológiai innováció nagyban befolyásolja az emberek munkáját, feladatmegoldó eszköztárát, ezért jogosan merül fel a kérdés, és fontos vitatéma a coachok és HR világában, hogy szükséges-e a jelen kor cégvezetőinek technológiai tudással bírni. Kell-e például egy szoftverfejlesztő cég fejének több programozási nyelvet ismernie ahhoz, hogy a cég produktívan működjön?
A szervezeti vezetésfejlesztés egyik legnagyobb kihívása hatékonyan azonosítani és megtalálni az utánpótlást, azaz a vezetők új hullámának biztosítását az adott szervezetben. A felső vezetők könnyen megfeledkeznek róla, hogy előbb-utóbb valakinek át kell adni a helyüket és mindazt a tudást és értékrendet, amely a cégvezetést sikeressé teszi. E téma mellőzése később komoly és negatív fordulathoz vezethet a cég vagy vállalat életében.
Az elmúlt évtizedben a fejlett nyugati országokban a munkaerő növekvő részét már nők alkotják. Ezzel szemben Kelet- és Közép-Európában pont ennek ellenkezője tapasztalható, ami az elemzések szerint az egykori szocialista gazdaságpolitika máig kiható hagyatékának tekinthető. A szocialista modellben a nő, mint nyers munkaerőtartalék volt jelen a teljes foglalkoztatás utópisztikus céljának elérése érdekében. Alig 40 év alatt a rezsim e cél oltárán feláldozta a hazai emancipáció eszmeiségét, a felülről irányított egyenjogúság ugyanis olyan diszkriminációs beidegződések alapjait fektette le, ami a társadalmi problémákon túl mára gazdasági értelemben is mérhető.
A szervezeti vagy vállalati kultúra lényegében egyfajta szociális összetartó erő, a szervezetekre specifikusan jellemző értékrend és viselkedésminta, amely meghatározza a munkahelyi hangulatot és a jellemző munkameneteket is. A megfelelő szervezeti kultúra elősegíti a cég, vállalat céljaival való azonosulást és stabilitást eredményez.
Mert az iskola, az egyetem és a céges kultúra is alkalmazottakat és menedzsereket képez, nem vezetőket.
Nem minden főnök birtokol szofisztikált vezetői képességeket, ám az, hogy egy vezető kevésbé alkalmas, vagy szétszórt még nem feltétlenül teszi tönkre a munkahelyi légkört vagy az alkalmazottak magánéletét. Azonban léteznek kifejezetten "toxikus" főnökök, akik nárcisztikus, netán pszichopata viselkedésükkel komoly károkat okoznak nemcsak egy cégben, hanem az alkalmazottak mindennapjaiban, önbecsülésében is. A túlzott tekintélyelvűség pedig még biztos alapokat is szolgáltat ehhez.
Simon Sinek a "Start With Why" és a "Leaders Eat Last" könyvek szerzője hatékony modellt ad a kezünkbe az inspiráló vezetésről.
Az elkövetkezendő generációknak nemcsak a megszerzett tudásból származó gazdag jövő célja kellene lebegjen a szemük előtt, hanem az egészséges és boldog felnőttkor képe is.