"Olyan ez, mint a gravitáció. Képzeljenek el egy völgybe hulló esőcseppet. A lehulló csepp pontos pályája megjósolhatatlan. Nem tudjuk, hogy pont hová esik, de a fő iránya kétségtelen: mindig lefelé tart." - így jellemzi Kevin Kelly, digitális jövőkutató előadásában a mesterséges értelem megjelenésével generált új ipari - technológiai forradalmat. Nem tudjuk pontosan, milyen irányokat vesz, de kétségtelenül bekövetkezik.
Ahogyan a telefon feltalálása szükségszerű volt, az iPhone megjelenése nem. Az internet megjelenése szükségszerű volt a Twitteré nem...
Az előadaás egyik legfőbb konklúziója, hogy a mesterséges értelem 20 év múlva mindenki által használandó termékét még föl sem találták. Eszerint nem vagyunk még elkésve startup ötleteinkkel és az MI megértésével.
Okossá tett dolgok és több dimenziós értelem
Kelly szerint a társadalmunk legnagyobb fejleménye és legfőbb hajtóereje a dolgok ún. "felokosítása" lesz. A sikeres startupok fő receptje is leegyszerűsítve: fogj egy X dolgot és tedd okossá. Beszédében 3 fő tényezőt említ, melyek jelenleg rendkívül alulértékeltek a közgondolkodásban, ám ha megértjük ezeket, a mesterséges intelligenciát is jobban átlátjuk, hatásait irányítani tudjuk.
Az első tényező, hogy az intelligencia nem egydimenziós, ahogyan az jelenleg az IQ-val mérjük. Az MI-vel igyekszünk eltérő észjárásokat alkotni, mint például a tájékozódáshoz a GPS, keresőprogramok a hosszútávú memóriához, illetve számos összetett üzleti vagy tudományos probléma, amely csupán emberi észjárással nem oldható meg, ahol az emberi és a mesterséges értelemnek együtt kell dolgoznia.
A mesterséges erő után jön a mesterséges értelem
A második tényező, hogy a mesterséges értelmet a második ipari forradalom létrehozására használjuk. Az első ipari forradalom a mesterséges erő feltalálásán alapult, míg a második alapját a mesterséges értelem létrehozása adja.
"A gazda a kéziszivattyúhoz a mesterséges energiát, az elektromosságot hozzáadva elektromos szivattyúhoz jutott. S e képletet ezerszer-tízezerszer alkalmazva jutottunk el az ipari forradalomba. Most ugyanerre készülünk a mesterséges értelemmel. Hálózaton szeretnénk továbbítani, és az elektromos szivattyúhoz némi mesterséges értelmet hozzáadva okos-szivattyúhoz juthatunk. Ezt milliószorosan sokszorozva eljuthatunk a második ipari forradalomba." - szemlélteti Kelly az MI általános hétköznapi megnyilvánulását.
Féltsük-e a munkánkat a robotoktól?
A harmadik tényező: amikor a mesterséges értelmet testtel ruházzuk föl, robotokhoz jutunk. Most ugyanúgy feszültséget kelt, hogy bizonyos munkákat átvesznek az emberektől, mint az első ipari forradalom idején a gyárakban megjelent gépek. Ám, ha mélyebben belenézünk a tendenciák forgatókönyvébe, az is kezd kirajzolódni, hogy számos olyan új feladatot és munkát hoznak létre az ember száméra, amelyről azt sem tudtuk, hogy létezik. Mint az automatizálás megjelenése, amely számos új feladatot teremtett, amelyek szükségszerűségéről addig sejtelmünk sem volt.
Az igazság az, hogy a robotok több állást hoznak majd létre, mint amennyit megszüntetnek.
A robotok a hatékonyságban jók, olyan feladatokat vesznek át, ahol a hatékonyság és a termelékenység mérhető. Kelly szerint az ember leginkább a nem hatékony dolgokban jó. Például a tudomány. A tudomány, a kísérletezés jellemzően nem hatékony. Számos kudarc vezet csak el a fontos áttörésekhez. A művészet sem hatékony, és az előadó szerint, pontosan ezért is vonzódunk ezekhez a dolgokhoz.
Az együttműködés a kulcs
Amikor a Deep Blue legyőzte a sakkvilágbajnokot, az emberek azt hitték, a sakknak befellegzett. De ne feledjük, hogy végül a legjobb sakkozó nem egy mesterséges értelem, és nem is egy sakkozó lett, hanem a sakkozó és a mesterséges értelem együttese. A legjobb diagnoszta nem az orvos vagy a mesterséges értelem, hanem a kettő együtt. E mesterséges értelmekkel dolgozunk majd együtt, és a jövőben aszerint fizetnek majd minket, hogy milyen jól tudunk együttműködni a robotokkal.
