Napjainkig gyakori sóhaj volt, hogy az "asztalomhoz vagyok láncolva", utalva ezzel a hatalmas mennyiségű elvégzendő munkára, a munkahelyi szabadság és szabad mozgás hiányára, vagy akár a az adott személy nélkülözhetetlen mivoltára. Egy ideje azonban a munka elvégzéséhez vagy egy nélkülözhetetlen pozíció betöltéséhez nem kell feltétlenül egész nap, egész évben egy irodában ülnünk. Egyre több cég és szervezet ismeri fel a szabad mozgás és helyválasztás fontosságát a tehetségek megtartásában, a kreatív és hatékony feladatteljesítésben. A HR Times által végzett felmérésből az is kiderült, hogy a mobilitás kérdése kulcsszerepet játszik abban, ahogyan a felső vezetők a munka jövőjét látják.

Megváltozott körülmények: "global teaming" és "gig economy"

Egyik legfontosabb tényező, hogy a munkáltatónak magának kisebb fizikai térre lesz szüksége, az alkalmazottak élete pedig könnyebbé válik a távmunkával.

A második fontos szempont, az ún. "global teaming" növekvő trendje, azaz, hogy a globális színtéren mozgó vállalatok az adott projektek, feladatok hatékony kivitelezésére úgy tudják egy csapatba rántani a különböző országokban élő tehetségeiket, hogy ne az legyen a mérvadó, eredetileg ki hol tartózkodik.

A harmadik tényező az ún. "gig economy" terjedése, amely tulajdonképpen alkalmi munkákon alapuló gazdaságot jelent. A digitális forradalom termékei, bizonyos mobil és webes applikációk lehetővé teszik, hogy az emberek alkalmi munkákat keressenek és kínáljanak egy jóval szélesebb színtéren, mint a mobilinternet korszaka előtt. Így saját tempójukban, saját elvárásaiknak megfelelően dolgozhatnak. Igaz azonban az is, hogy ez a típusú gazdaság több rétegű: egyrészt van egy réteg, akik korlátozott mértékben tudják fő jövedelemforrássá tenni az alkalmi munkáikat, mint pl. a magán sofőrök, lakáskiadók, magántanárok. Ha jól akarnak keresni ezekkel a tevékenységekkel, az rengeteg munkaórát igényel. Másrészt viszont van a digitális kreatívok, programozók és egyéb korszerű, szaktudással rendelkező tehetségekből álló munkaerő, akiket a cégek adott munkákra, projektekre szerződtetnek és ezek a projektek biztosítják a főállással egyenértékű jövedelmet, így semmi szükség rá, hogy egész nap a szervezet irodájában üljenek egy asztalhoz láncolva. Ők főállásban végzik a flexibilis munkát, teljesen saját felügyeletük alatt tartva időbeosztásukat és munkavégzésük helyét. Ezen a ponton ér össze az alkalmi munkaerő a tehetségekből álló munkaerővel.

A freelancerek alkalmazása számos előnnyel járhat egy cég, de leginkább a KKV-k számára, hiszen nem kell egy főállású alkalmazott foglalkoztatásával járó számos követelményt teljesíteni. Ugyanakkor. a szervezet rugalmasan vehet fel embereket az éppen szükséges, az éppen prioritást élvező problémák, projektek kivitelezésére, és így sok esetben az sem számít, hogy a bolygó melyik részén él az a tehetség, akinek a képességeire éppen szükség van.

Ezek azok a tényezők, amelyeket a felsővezetők egyre inkább figyelembe vesznek, amikor a munkaerő mobilizálását, a helyhezkötöttség csökkentését fontolgatják.

A HR times és a Facebook közös kérdőíves felmérésének egyik legérdekesebb eredménye, hogy a megkérdezett felsővezetők 45%-a számít az elkövetkező 5 évben a nemzetközi virtuális csapatépítés növekedésére, míg 27%-uk úgy gondolja, hogy e multikulturális, virtuális csapatok fogják dominálni a nemzetközi szintéren mozgó vállalatok, cégek működését.

A felmérés eredményeiről az alábbi linken bővebben olvashattok:
https://hrtimesblog.com/2017/02/08/supporting-the-untethered-workplace